Macska, kő

Hetek, közök, napok és őszinte semmiségek

Mert nem vagyunk állatok

2010. július 06. 18:07 - Hűvös Ágnes

Naponta szembesülök azzal, hogy ösztönlény vagyok. Persze nem csak az ösztöneim vezérelnek, de nem kis szerep jut nekik is. És ezzel semmi gond nincs. Átéltem, hogy milyen csodálatos gyereket szülni és mellből táplálni. Átéltem, hogy milyen bosszantó, ha az ember hormonháztartása családi konfliktussorozatba torkollik. És így tovább.

Éppen ezért bosszant is, megnevettet is minden termék, ami az ösztöneinket használja ki. De főleg azok, amelyek azoknak készülnek, akik szerint nekik nincsenek ösztöneik.

Elsőként hadd gratuláljak a szülőknek, akik mélyen hisznek abban: gyermekük sírását géppel kell analizálni a teljes megértéshez. Szeretném megnézni azt az anyát, aki 20 másodpercig áll a bömbölő csecsemő fölött egy géppel, hogy megtudja a sírás okát. Én ösztönlény vagyok, tehát pillanatokon belül felvettem a dedet ilyen esetben, neadjég megszoptattam, tisztába tettem vagy dédelgettem egy kicsit. Volt, hogy nem jött be az első tippp, de valahogy túléltük az első néhány hetet, azóta meg flottul kommunikálunk. A gépet egyéves korig ajánlják, addigra már elég sok baba megtanulja az első 1-2 szót. Tartok tőle, hogy a géppel analizált babák első szavai nem az úri közönségnek szólnak majd.

Elképzelhető, hogy elmaradott anya vagyok. Ha lett volna olyan bébiőrzőm, amely cca 2700 m-es távolságot is képes áthidalni, sőt: vissza is beszélhetek a gyereknek (nyugi, kincsem, anya potom huszonöt perc kocogással otthon van, addig urald az ösztöneidet), a hazatérés ideje alatt akár fel is ismertethetem géppel a gyereksírást.

Ha már gyermekeinket elintéztük (meg nem tanultuk, de uraljuk a problémákat, amíg ki nem merül az elem), jöhetnek állataink, elsősorban kutyáink. Nekik is van ugatásfelismerő kütyü, és ha az ivartalanított kutya (vagy más háziállat) azt közölné, hogy egója megzakkant hiányzó férfidísze miatt, implant is létezik a probléma megoldására. Mindkettő IgNobel-díjas nagyszerűség, és nem kis biznisz egyik sem: a kutyaugatás-fordító cuccba már az iPhone és a Twitter is beszállt, az implantos Miller pedig már 2005-re megkereste befektetése kétszeresét, és azóta is töretlenül dübörög az eladás.

Ha már kutyáink, gyerekeink mind rendben vannak, jöhet saját személyiségünk megértése. Sajnos még nincsenek kütyük, amik segítenének, mert mi mindannyian különbözünk. Csak én nem.

(Monthy Python: The Life of Brian)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://macskako.blog.hu/api/trackback/id/tr62133892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.